A „Kenyér és tank” első kiadása 2007-ben jelent meg, a kötetet Eörsi László történész, az 1956-os Intézet munkatársa mutatta be az októberi kerületi koszorúzás után. A megjelenés óta majd 10 év telt el. Ma is sokan keresik, pedig 2014-re már az utolsó példány is elfogyott, így többször szóba került egy újabb kiadás.

Időközben új kutatási eredmények is születtek, ezért úgy gondoltuk, hogy a hatvanadik évforduló alkalmából megújítjuk, kiegészítjük a szöveget és a képanyagot. 2007-ben néhány forrás, felvetés a kéziratleadás előtti utolsó napokban jutott el hozzánk. Az elmúlt években megjelent Feitl István kötete, új visszaemlékezők jelentkeztek. Sikerült tisztázni és dokumentálni Pálinkás (Pallavicini) Antal kerületi kötődését. Mindez arra ösztönzött, hogy az eredeti szerkezetet, anyagot megtartva, új adatokkal, új anyagokkal kiegészítve készítsük el a 2016-os kiadást.

A „Kenyér és tankot” elsősorban nem a szaktörténészeknek szánjuk. Célunk, hogy a téma iránt érdeklődők, fiatalok és idősebbek áttekintést kapjanak arról, mi történt 1956-ban a forradalom alatt és után a XVIII. kerületben. Egy-egy témát szerzőink alaposabban is körüljárnak, a visszaemlékezők szövegei pedig felelevenítik az eseményeket. A légi fotók segítenek elhelyezni a történéseket, és végre közkinccsé lesz a forradalom helyi lapjának, a Lőrinci Újságnak valamennyi oldala.

1956 a fiatal kerület – hiszen ilyen formában alig hat éve létezett – első erőpróbája volt. Hogyan működik egy ilyen rendkívüli helyzetben az intézményrendszer, a közigazgatás, megszervezhető-e a közellátás? Mennyire és milyen formában oldható meg a közbiztonság a kerület egészében? Tud-e együttműködni a két korábban önálló település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre? Hol, kik és mikor harcoltak a megszálló szovjet hadsereg ellen? Kik lettek az áldozatai a harcoknak, a forradalom utáni megtorlásnak? Ezek mind fontos és megválaszolásra váró kérdések, melyekre – reméljük – választ talál e kötet lapjain az olvasó.

Fontos megjegyeznünk, hogy a kerületben csak a szovjet csapatok elleni harcoknak voltak halálos áldozatai, annak ellenére, hogy a helyi rendőrségen, a pártbizottságon, a kerületben működő két magyar laktanyában és egyéb magyar katonai objektumokban jelentős mennyiségű fegyver volt. Önmérséklet, együttműködés és a település lakóinak szolgálata jellemezte a helyi rendőrség, a nemzetőrség, a forradalmi bizottságok és a munkástanácsok munkáját.

A könyv első részét hat önálló tanulmány alkotja, melyekben a szerzők átfogó képet adnak a kerületről, illetve korábbi feldolgozásokra, levéltári forrásokra, visszaemlékezésekre támaszkodva egy-egy részterületet vázolnak fel. Ezeken keresztül jobban megismerhetjük dr. Balogh Györgyöt, a kerület forradalom alatti irányítóját; tisztábban láthatjuk a lőrinci pártház ostromát. Egy írás Pestszentimre 1956-os történetét mutatja be részletesebben, a két utolsó munka pedig már a forradalom utóéletével foglalkozik: a két szovjet támadás okozta anyagi és épületkárokkal, a karhatalom tevékenységével, továbbá nyomon követhetjük egy fegyverrejtegetési ügy felgöngyölítésének minden mozzanatát is.

A második rész visszaemlékezései a résztvevők, szemtanúk nézőpontjából mutatják be az 1956-os forradalom időszakát. Személyes sorsok, élettörténetek ezek. A nemzetőrök, a forradalmi bizottság tagja, a fegyveres harcok résztvevői mellett olyan hétköznapi hősöket is megismerhetünk, akik a közellátás, közlekedés, illetve az egészségügy területén tevékenykedtek, fontos, sokszor tragikus események részesei voltak. Mindenhol jelöltük a visszaemlékezés lejegyzésének vagy megjelenésének időpontját, ha volt, akkor a korábbi megjelenés helyét és a visszaemlékezés rögzítőjét.

A Függelékben négy fontos forrás mellett olyan adatsorokat közlünk az 1956-os forradalom és szabadságharc kerületi eseményeiről, illetve azok szereplőiről, melyek segítenek az olvasónak eligazodni térben és időben, az események és a szereplők között. Az új kiadásban számba vettük a kerületben található emlékhelyeket is.

A kötet új kiadásának előkészítése közben több olyan visszaemlékezést, adatot is rögzítettünk, amelyek jelen formájukban még nem voltak alkalmasak a megjelentetésre, további kutatást, kiegészítést igényelnek. Kaptunk ígéretet új, még nem publikált kerületi fotók átadására is.

A 18ker1956.hu oldalon e kötet megjelenésével párhuzamosan elérhető lesz a második kiadás teljes anyaga. De ezen túl ide kerülhetnek majd fel először az újabb kutatási eredmények, a sajtó alá rendezett, a mostani kiadás megjelenésekor még nyers, szerkesztésre váró visszaemlékezések, valamint fotók – egy újabb kötet megjelenéséig.

Szeretnék köszönetet mondani a Tomory Lajos Múzeum munkatársainak és a kötet szerzőinek, különösen Pápai Tamás Lászlónak, Rozgonyi Saroltának és Kis-Kapin Róbertnek, valamint az interjúk nagy részét készítő Torma Imrének. Minden egyes visszaemlékezőnek, a képek tulajdonosainak és készítőinek. Végül mindazoknak, akik munkájukkal, támogatásukkal segítették a kötet létrehozását. Köztük is kiemelten a kerületi ’56-os Emlékbizottság és a Jubileumi Tanácsadó Testület tagjainak, az önkormányzat (a polgármesteri hivatal) volt és jelenlegi munkatársainak. Nélkülük számos visszaemlékezés, tény nem kerülhetett volna napvilágra.

Heilauf Zsuzsanna

szerkesztő